2010. jún 14.

Megjött a jó idő I.

írta: Marty
Megjött a jó idő I.

Végre megjött a nyár, végre mehetünk tengerpartra. Szupi :)

 

Vasárnap reggel 10 óra, nappaliban dohányzó asztalon két nagy táska, tele strandra készülő cucokkal (törülköző, naptej, kártya, ...), konyhában az asztalon reggeli elkészítve. Én bikiniben rohangál fel alá, kicsit zilált a haja. Ő rövid gatyában, Olasz himnuszos pólójában, elégedett fejjel battyog lefelé a lépcsőn. 

Ő: Szép idő lesz ma? 

Én: Remélem. Lehoztad a törülköződ? Rakjak be másik papucsot?

Ő(elmélázva): Ah, nem kell másik papucs, jó ez.

Én (határozottan): Biztos? Én nem szeretném, ha a bőrpapucsod vizes lenne. 

Ő (megadva magát): Na jó. Felmennél te a papucsért? Te tudod, hogy hol van. És, hamár felmész, akkor hozd le légyszi a törülközőt is. (erőteljesen vigyorog)

Én: Na, jó. De sok-sok puszit kérek ezért.

Ő(elindul az asztal felé): Oké.

Én felmegy a papucsért, lejön, berakja a táskába, majd leelenőrzi, hogy, be rakta-e: a 30 faktoros naptejet, az életmentő készletet, a három hónapra elég víz mennyiséget, mert ki tuja, a váltás bikinit, a váltás ruhácskát, a négy féle hajra kenhető izéjét, amit ő maga sem tud pontosan, hogy mire is jók, de kellenek és mivel minden a helyén, megnyugodva becsukja a táskát és leül az asztalhoz. Ő már reggelizik és nagy energiát fordít a tejeskávéban úszkáló keksz darabkák kihalászására. Az utolsónál Én felé fordul.

Ő: Viszünk szendvicseket is? 

Én: Ok, milyet szeretnél? 

Ő: Amilyet csinálsz.

Én: Főtt sonkásat, vagy szalámisat?

Ő: Mortadellásat, sok sajtal.

Én: Még jó, hogy vettem azt is.

Én csinálja a szendvicseket, reggeli még előtte. Ő vigyorogva Én-hez bújik és megcirógatja az arcát az orrával, majd ad néhány puszit. Én elfelejtve papucsot és szednvicseket mosolyogva viszonozza a puszikat. 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá

italian style